Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Mit nem szeretek a németekben

Amit nem szeretek a németekben:

 

az örökös rohanást, a bürokratizmust, a szüklátókörüséget, a humortalanságot, ahogy öltöznek nök ->  balerina cipö, férfiak -> Opa (nagyapó) fehér zokni szandál, autós kézitáska :O)

 

Lehet velük beszélgetni, viszont sohasem tudnak igazán feloldódni.

 

Kockán gondolkoznak semmitöl nem lehet eltérni, mert ha már el kell térni akkor az már nem ok, akkor ujra kell gondolni az egészet…egy magyar, egy román megpróbalja megoldani bármi áron a problémát

A németeknek ismeröseik vannak, nem barátaik. A távolságtartás a miénknél sokkal nagyobb.

 

Mindenki panaszkodik, milyen nehéz az életuk, mennyit kell dolgozniuk, mennyivel rosszabb a helyzet, mint régebben...ennek ellenére többség prémium márkás autóval jár dolgozni 15km-re (magyarul az autó áll 8 órát) 3év múlva meg vesz egy vadonatúj autót...hmmm

és a németek többsége nem Aldiban vásárol stb. ilyenkor szoktam ajánlani ne mallorcára utazz, hanem afrikába, ázsia szegényebb részeire aztán megtudod milyen sz.r az élet…vagy gyere hozzánk Mo.-ra Szabolcsba aztán nagyot néznél, hogy élnek ott emberek.

 

Allgemeinwissen – Allgemeinbildung jóval az átlag alatt van, nem úgy mint a lengyeleknél, a magyaroknál.

Az átlag német nem tudja megmutatni a térképen Törökországot, holott többször volt ott nyaralni. Mo-ról fogalmuk nincs, nem is jegyzik nálam még 7 év munka után is azt hiszik Bulgáriából jöttem…Ebben hasonlitanak az amerikaiakra, akiknek Európa csak London, Párizs, Velence...

 

A kézfogás a különböző neműek, korúak és rangúak között is az általánosan elfogadott üdvözlési forma (A legdurvább, hogy szülő és gyermek viszonylatban is). Ha nem látom, nem hiszem el, hogy gyerekek kezet fognak a szüleikkel....néznek is amikor az olaszok, törökök úgymond a „Südländer-ek“ elkezdik egymást csókolgatni, pasik is...ilyenkor érdemes csak a németek fejét nézni :O)

 

Pozitiv:

A németekben én nagyon sok mindent szeretek, egyebek mellett azt is, hogy koncepciózusan dolgoznak, és így többnyire pontosan tudják, mit miért csinálnak.

A legjobb Németországban az, hogy egyszerüen müködik minden, hogy ki van találva - hogy pl. az autódat perceken belul be tudod jelenteni, nem kell órákig sorba állni sehol, hogyha veszel valamit, akkor az müködik is, ha szakembert hivsz, akkor szakember is jön ki.

Persze mindenre lehet negativ példát is találni, de a tipikus német tulajdonságok

- a pontosság, precizség, tudás még mindig jelen van.

A közlekedési morál messze a miénk felett van, és ami a legszívmelengetőbb, hogy mindenhol tisztaság van, nincs eldobált szemét ergo környezetvédők.

A németek mindig találékonyabbak es alkalmazkodóbbak voltak. Probald egy magyarnak elmagyarazni hogy 200km-rel arrébb adsz neki munkát a válasz, de hát oda be kell járni meg az üzemanyag meg, hogy hisz itt ház, meg a hitel..meg a… meg a… stb. Csak kifogás és nyafogás... a német azt mondja, OK mikor tudok kezdeni.

A tabutémák egy németnél: anyagi helyzet (a magyar mindig a másik zsebében turkál -> megtörtént eset elsö magyar talalálkozó mellettem ölö srác elsö kérdése és te mennyit keresel :O)) magánélet, nemzeti identitás, rasszizmus

A német mentalitás ezzel szemben a realitások figyelembe vétele, a szorgalom, a precizitás, a saját hibákból - merthogy olyanok bőven voltak s vannak - tanulás, mások identitásának tisztelete.

Ők már túl vannak azon az ostoba nacionalizmuson, amit a keletre eső térség népei még szorgalmasan foglalkoztat…

Pontosan kiszámolják mennyi idő múlva NEM ÉRDEMES az adott járművet felújítani és továbbra is forgalomban tartani. Az adódból Mo-on erre telik -> 40 éves buszokra meg vonatokra. No comment…

Amit szeretek még a multikultit, a török kávézókat, Döner Budékat,  a nyitottságot és a hangulatos kocsmákat, a tájat, az autóikat, az utcákat és még sorolhatnám.

Mint föváros Berlin egy Barcelonához, New Yorkhoz, Londonhoz képest Kazincbarcika szinten van.

Az a baj, hogy hátszel nélkül Mo-on nagyon nehéz bármit is elérni, németben a teljesitményt nézik, ha ügyes vagy  és kitartó szinte bármit el lehet érni!!!

 

És egy játek a végére. Ha Németország, ki jut azonnal az eszetekbe, irjátok le!

 

0 Tovább

Nekem sikerült, sajnálom hogy neked nem

www.nekedmiertnem.postr.hu

Közzéteszem az én történetemet, hátha pár embernek segít a döntésben.

Menni vagy nem menni?!

0 Tovább

Nekem bejött, neked miért nem?!

Külföldi munka - menni vagy nem menni? Gondolatok a külföldi munkavállalásról.

Olyan ez a történet nekem, mint amikor fociról van szó és mindenki jobban tudja a másiknál kit kellene a csapatba állitani ill. milyen taktikával játszon a csapat.

Mindkét esetben csak egy számit, az EREDMÈNYESSÈG...

 

Az én történetem 2004-ben kezdödött vagyis akkor döntöttem úgy, hogy megpróbálom külföldön, na nem azért mert nem volt munkám, épp volt...söt másik 2 helyre is pályáztam, mert miért ne, hátha jobb lesz stb. Az egyik külföldre szólt, a másik belföldre

Szóval külföldi meló...az ÀFSZ-hez beadtam egy pályázatot, hogy külföldön szeretnék dolgozni. Nem néztem utána semminek, csak annyi volt a lényeg 2 nyelven tudok, szakmám is van, majd meglátjuk mennyire kellek vagy nem.

Bekerültem egy adatbankba...aztán egyszer csörög a teló külföldi szám a kijelzön...hmmm

KIVÀLASZTOTTAK...ITTHONRÒL...két cég is, egyik munka Ausztriába szólt igaz csak 6 hónapra...igy a másikat az éves állást választottam Németországba. Vagyis ekkor még nem tudtam hol melyik város, csak egy rövid telefoninterjúm volt ill. jött egy email amiben minden benne volt, söt egy repjegy is.

KIHIVTAK, KIJÖTTEM...gondoltam, ha nem tetszik – nem felelek meg  - hazajövök. Nem igy történt, és ennek már 7 éve.

Hogy miért nem, illetve hogy hogyan sikerülhet másnak is külföldön, erröl lesz most szó.

Mivel már Mo-on a fösuli mellett is dolgoztam, volt félretett pénzem, igy nem volt gond elindulnom. 2004-ben kb. 1000 Eurónak megfelelö összeggel. Sose lehet tudni lakbér, kaja haza kell jönnöm stb. Amugy is alapos vagyok, miért ekkor ne lettem volna az?

Elöször repültem életemben...és még egyedül is...nem volt gond. Landoltam a 500 ezer lakosú nagyváros repterén gyorsan taxiba ültem és pár perc alatt megérkeztem a leendö munkahelyemre.

Ott már várt a fönököm. Kaptam egy szobát aztán mondta egy óra mulva értem jön és megyünk vacsorázni, ahol majd beszélgetünk.

Elkezdtem dolgozni...Kezdetben mindig volt valaki mellettem, mint egy „mentor“ akihez fordulhattam ha problémám volt. Sok nem volt inkább csak furcsa volt, hogy a számitógépen minden németül volt, a fönökömmel angolul, a kollégáimmal németül kommunikáltam. Kicsit viccesen alakult, mert azt hittem a fönököm egyáltalán nem tud németül, de aztán kiderült már 20 éve él itt :O)

Ùgy voltam vele, ameddig nem küldenek el, addig maradok és küzdök. Èdesanyámmal napi kapcsolatban voltam telefonon, akkor még nem volt számitógépem, se internetes telefonálás. Elmentem vettem egy helyi telefonkártyát, amivel külföldre kedvezöbben lehetett telefonálni.

Ennyi kapcsolatom volt az otthoniakkal kezdetben...és ekkor tudtam beszélni csak magyarul.

Ma meg már...ugye nem kell ecsetelnem a mai technológiát.

 

Szóval eltelt pár hét és kaptam szerzödést 6 hónapra...aztán 1 évre.

Másfél év igy telt el munkával, tanulással, jártam nyelvtanfolyamra, hogy még jobb legyek, söt franciául is elkezdtem tanulni...sokat tanultam az emberekröl, helyiekröl a külföldiekröl a szokásaikról. Eljártam külfödiekkel nagyon sokat tv-ztem, újságot olvastam beakartam integrálódni, ami úgy érzem sikerült. A kollégáim egyáltalán nem néznek ki, hogy külföldi vagyok, hanem azt éreztetik velem, hogy közülük jövök, sokszor vicces amikor egymás gyerekkoráról beszélünk pl. gyerekkori rajzfilmekröl Nils Holgersson, meg filmekröl a Klinikáról Brinkmann professzor, a Derrick sorozat, amiböl nekem az jön le, hogy máshol nöttünk fel, de szinte ugyanazon. Ezek mind-mind olyan emlékek amik összehoznak minket és beszédtémát adnak. Persze, ha tudsz egy idegennyelvet...

 

Az elején bevallom megörültem a magyar szónak pl: egy szupermarketben,  köszöntem illedelmesen magyarul, és a válasz csak „Auf Wiedersehen!“ volt kicsit elkenödtem. Pedig, amikor még nem láttak engem hallottam ám, hogy egymással magyarul beszéltek.

Végül is mind1. Pár ilyen sztorim volt sajnos, ezért sem keresem a mai napig úgy magyarok társaságát, hogy nekem szükségem van magyar szóra, nem nincsen. Ha összesodor a sors OK, de amúgy nem. Utcán már nem ismerkedek, leszoktam róla :O)

 

Másfél év folyamatos munka után döntöttem úgy, hogy most már jól érzem magam itt. megszoktam mindent igy felbátorodtam és elkezdtem máshol is nézelödni. Munkát, lakást stb.

Pályáztam...felvettek volna másik két helyre, ez akkor nagy büszkeséggel töltött el, hogy azt mondták igen, ha akarom már kezdhetek is pár hét múlva. De, valahogy annyira megszerettem azt a várost, ahol az egész külföldi karrierem elkezdödött, hogy nem akartam másik városba költözni, igy lemondtam, de mindenképp jó érzés volt, hogy mások is meglátták bennem a potenciált.

 

Tovább dolgoztam, épitettem fel az életemet, lassan de eredményesen, ez idö alatt összehozott a sors életem szerelmével is, sok utazásban volt részem, olyan helyeken jártam, amikröl még álmodni sem mertem, nem hogy ténylegesen részt venni rajta. Elkezdtem élni...lettek hobbijaim, otthon azt hittem a hobbi csak a bélyeggyüjtés lehet :O)

Rájöttem annyi szép dolog van a világban, kár lenne kihagyni, ha otthon maradtam volna, valszeg csak nagyon késön vagy soha nem élhettem volna át ezeket.

 

Megjegyezés: napi 8 órát dolgozom alkalmazottként. Fizetésem: 12 eurós nettó órabér...otthon 580Ft volt, amiért a 12-16 óra munkát várták el. A bejárást nem fizették saját zsebböl kellett, itt fizetik, bár csak 15percre lakom a munkahelyemtöl. Inkább sétálok, minthogy a dugóban álljak és már stresszesen menjek be munkába az nem lenne senkinek se jó, se nekem se a kollégáimnak, sem az ügyfeleknek.. Ha villamossal megyek, akkor egy jó kávé mellett egy újsággal a kezemben szintén nyugodtan érek be. A kollégáim 80%-a késik, MERT DUGÒ VOLT…erre most mit mondjak?! Gyere villamossal vagy indulj el hamarébb pffff

 

Itt sem tökéletes minden 7 év elég volt arra, hogy meglássam a hibákat, (erre is kitérnék szivesen egy másik blogban, mi nem tetszik Németországban) Mo-on 25 évet éltem ott is vannak hibák, de a bajt abban látom, hogy nem akarnak rajta változtatni. Mivel már sok országban jártam van összehasonlitási alapom, van ami Mo-on jobb, van ami Hollandiában, a németeknél stb.

 

Megtanultam egy olyan mentalitást, ami jobban passzol hozzám, mint a magyar. Soha nem voltam fellengzös, rongyrázós, magamutogató. Sajna sok külföldöt megjárt otthon elöadta a nagy dumát, hogy milliókat lehet külföldön keresni, meg hogy kolbászból van a kerités, aztán sokan kijönnek és keresik a kolbászt, de nem találják...vajon miért nem?!

Igen, volt ilyen idöszak is a 90-es években Belgium, Németország, Hollandia ill. Amerika.

Ma már nem, vagy ahhoz nagyon jó orvosnak kell lenned, vagy közgazdásznak, controllernek, informatikusnak persze megfelelö nyelvtudással, akkor a havi 3000-5000 ezer nettó Euro sem elképzelhetetlen. De a rongyrázósok azok, akiket kivittek nyelvtudás nélkül segédmunkásnak, gipszkartonszerelönek egy magyar cégtöl, ahol max. 1000eurót kerestek, munkásszállón nyomorgtak 5-en, autóval járnak haza 2-3 hetente és a legolcsóbb szupermarketböl vásárolnak kaját...igen otthon 1000euró nagy pénz. De, itt kint nem....aztán otthon elöadták a nagymenöt, persze mindenki azt hitte huuu de király itt kint van munka meg ezer euró, ja de ha abból kell kint albérletet fizetned, meg rezsit stb. akkor már nem olyan király a zsé...azoknak nem nehéz bemesélni, akik nem ismerik a kinti dolgokat. 

Pici infó: 

A legjobb fizuk a bankoknál illetve biztosítóknál van ezeket követik az orvosok, informatikusok stb. A legrosszabban fizetett a turisztikai – gasztronómiai szektor, ápoló, fodrász, pénztáros.

A német átlag fizetés 2700 netto Euro!

Tény, hogy ha nem beszéled az adott ország nyelvét, akkor sok mindenböl kimaradsz, nemcsak a poénokról hanem lehet egy jobb munkáról esetleg egy olcsóbb lakásról, utazásról stb. Hátrányban van az, aki nem tud egyedül intézkedni. Mindig másra vagy szorulva az nem kellemes, minden pici ügyért valakit felhivogatni hmmm hálás feladat a segitségnyújtás, de terhes is egyben. Tudom miröl beszélek, a jó szivem már segitett pár emberen, akik elkeseredésükben hagyták el Mo.-ot

 

Pár jó tanács a külföldre készülöknek!

 

1. Nyelvismeret nélkül ne gyere ki! Már egy alapszókinccsel kijönni (bemutatkozás, mi vagyok, mit akarok, mihez értek stb.) és kint azonnal egy intenziv nyelvtanfolyamon részt venni. Már otthon ha nyelviskola nem is, akkor pár órát mindenképpen magántanárnál venni aztán kijönni.

 

2. Pénz nélkül ne gyere ki, mert akkor nagyon nehéz lesz az átmeneti idöszak, ha pl. Nincs melód, akkor is kell lakást – rezsit fizetned, enned kell, telefonálni munka miatt stb. Legyen félretett pénzed…Ha, nincs pénzed...NE GYERE! Gyüjts pénzt otthon és aztán gyere ki. Hidd el könnyebb lesz!

 

3. Ha nincs szakmád, ne gyere ki, mert itt ugyse tudsz uj szakmat szerezni, kivetel ha jol beszéled az adott ország nyelvét. Esélyük azoknak van, akiknek olyan szakmájuk van, amiket folyamatosan keresnek pl. gasztronómia – szakács- felszolgáló, kamionsoför, darukezelö, informatikus, kétnyelvü adminisztrátor, controller ezeket nagyon keresik.

Ha nincs szakmád, akkor csak betanitott munkát kapsz, de ehhez feltétel a kicsi nyelvtudás...árufeltöltö, multinál szalag mellett, autómosó, mosodai alkalmazott, szobalány stb. De kicsit jobb nyelvtudással már azért olyan munkák leeshetnek, mint csomagkihordó, taxis - kamionos (jogsit hitelesitetni kell, megj: az is pénzbe kerül), targoncás, villanyszerelö...

 

4. Ne gyere ki, csak azért, mert el vagy keseredve. Inkább keress elöször otthon egy másik - esetleg jobb - állást és inkább menj 100km-re belföldre, mint 1500km-re külföldre.

Külföldön még jobban el leszel keseredve, mert nemhogy a nyelvet nem érted, de még frusztráltabb is leszel, mert a munkád is rosszabb lesz + a honvágy...ergo tervezz inkább elöre!!! Olvasd a hirdetéseket, hol nyilik valami új központ, gyár és inkább oda próbálkozz, gyüjts pénzt, járj nyelvtanárhoz. Otthon az albérlet is olcsóbb…gondolkozz, csinálj tervet aztán dönts céltudatosan hová és mikor, miböl.

Ha ezt a négy dolgot elintézted, szívesen várlak a jobb élet reményében!

Én már nyertem, és te is nyerhetsz ha tudatosan készülsz!

 

 

 

 

3 Tovább

Nekem bejött, neked miért nem?!

blogavatar

Külföldi tapasztalatok, tanácsok, ötletek, ha mégis jönnél...

Utolsó kommentek